Lehet, hogy giccses a cím, de tényleg az az ember érzése, hogy itt aranyon lépked... Na de az elejétől! Szerencsére a Wizz Air istene kegyes volt hozzánk, mindössze 25 percet késett a gép. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér I. terminálján (megboldogult Ferihegy 1) nagyon sok jó barátom elbúcsúzott tőlem, ami nagyon nagy öröm, kívánom mindenkinek, hogy egyszer így hagyja maga mögött a hazáját!
Frankfurt Hahntól sokat vártunk, de keveset kaptunk, rettentően fapados reptér és nagyon pici, mindenesetre a célnak tökéletesen megfelelt! A Flibco busz pedig, amivel Luxembourgba jöttünk, tényleg nagyon jó, pontos, tiszta, kedves sofőrbácsival! Amint elértük a város határát már tudtuk, hogy nem csak sztereotípia az itteni pedantéria és tökéletes külsőségre törekvés. Minden épület csillog, vagy a fényektől vagy az üvegtől, mindenhol nyírt sövény veszi körbe a kerítéseket és minden autó zavarba ejtően új és természetesen csillog. A hely sugározza, hogy itt minden rendben van, itt minden nagyon szép, ugyanakkor pont emiatt van benne egy jó adag távolságtartás, hűvös elegancia is. Szóval tényleg az ékszer jut róla az eszembe. De aki ismer, tudhatja, hogy ez a fene nagy rend, tisztaság és nyugalom tetszik nekem. :) Például szombat este alig voltak az utcán, aki pedig mégis, az is nyugodtan sétálgatott, nem volt valami nagy éjszakai élet, annak ellenére, hogy most volt a Summer in the City című programsorozat zárókoncertje. A koncerten mindenképpen enni akartam és ha már itt vagyunk, valami luxemburgit. Találtunk egy ilyen hotdogos-féleséget, ahol kértem egy "Luxringer"-t. Ez egy hosszú currys virsli, fele akkora kifliben, egész finom volt, viszont megkérdeztem a pultban, hogy ez egy helyi specialitás-e, de csak értetlenkedve mondták, hogy ugyan már, ez német! :) Szerencsére nagyon szép volt tegnap az idő, még este is, ráadásul telihold volt (még az is ragyogott...) Azt est koronájaként inni akartunk egy sört, viszont nem ismervén a helyi márkákat, sikerült kikérnünk egy alkoholmentes fajtát... több, mint vicces volt! :D Most pedig, túl egy fantasztikus szállodai reggelin, újra nyakunkba vesszük a várost. Útitársaim egyébként Donáti Flóra Lili és Pál Viki. Majd jelentek! :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.