Luxemburgból jelentem

Figyelem! A következő bejegyzés a nyugalom megzavarására alkalmas részleteket tartalmaz mindazon olvasók számára, akik valaha is kapcsolatba kerültek a magyar felsőoktatással.

Ittlétem elsődleges oka, hogy elnyertem egy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által meghirdetett féléves ösztöndíjat Luxemburgba, ahol elsőévesként kezdtem meg a tanulmányaimat. Az egyetemet 2003-ban alapították, Luxembourg rengeteg pénzt áldoz azóta is a minőségi oktatásra, három kar van, egy mérnöki-technológiai, egy jogi-közgazdasági és egy bölcsészeti. Beiratkozásom óta hivatalosan az Université du Luxembourg Bölcsészettudományi Karának elsőéves hallgatója vagyok, ahol Cultures Européennes-t tanulok angolul. (Innen is üdvözlöm Gál Sándor Tanár urat, aki megjósolta, hogy egyszer még bölcsész leszek... nos, ez most fél évre valóra válik!) :) A bölcsészeti campus Walferdange-ban van (így először bevonatozom Esch-ből Luxembourgba, ott pedig átszállok, ez nagyjából 45 percig tart, viszont a vonatok tiszták, pontosak, gyorsak, emeletesek, szóval egészen tűrhető).

Ez volt az első egyetemen töltött hetem és kijelenthetem, hogy ilyen jó dolgom még sosem volt, meg merem kockáztatni, hogy talán csak nagyon keveseknek! Hétfőn volt egy összevont, elsős tájékoztató, ami teljes mértékben megegyezett azzal, amit mi 2009 szeptemberében meghallgattunk a Corvinuson, csak itt németül és franciául adták el, hogy "most aztán hajj, de nagyon" kiléptetek a nagybetűs életbe! Ezután következtek a szakonkénti megbeszélések. Itt is elmondták, hogy nem szabad plagizálni, puskázni, csalni, stb, mert elvisz a mumus. A szakfelelős Ágnes Prüm, egy nagyon aranyos tanárnő, aki egyébként kísértetiesen hasonlít Burai Ernára (Erna a Mathias Corvinus Collegiumban végzett, jelenleg a CEU hallgatója és idén szeptembertől a Nemzetközi kapcsolatok szakirány vezetője is az MCC-ben . Tavaly tartott nekünk egy angol nyelvű órát a koliban, így még nagyobb a hasonlóság Ágnes-szel. Ugyanaz a mosoly!). :) Az előadás végén megkerestem Ágnest, hogy megkérdezzem, mennyi kreditet is kell teljesítenem. Először azt mondta, hogy egy szemeszter alatt 30-at, de mondtam neki, hogy én január végén visszamegyek Magyarországra, ráadásul nem fogadtatok el semmilyen itteni tárgyat, mert itthon nem bölcsészeti, hanem nemzetközi politikatudományi területen tanulok, viszont otthon jelenleg is aktív a hallgatói státuszom, februárban lesznek majd vizsgáim. Erre csak annyit mondott, hogy élvezzem "az idő luxusát". :) Szóval, gyakorlatilag itt vagyok Nyugat-Európában, költségeimet teljes egészében állja a Luxemburgi Nagyhercegség és azt a tárgyat veszem fel, amelyiket akarom, úgy teljesítem, ahogy akarom, hiszen ez sehova sem számít be, nincs semmilyen megkötés!!! Így aztán tényleg egy laza félév áll előttem, aminek tétje nincs, viszont olyan tapasztalatokat, élményeket, tudást szerezhetek, amit otthon biztos nem kapnék meg.

Egyébként itt minden tárgy választható és szeminárium, előadás egyáltalán nincs! A szakon körülbelül negyvenen vagyunk. Minden tanár arra törekszik, hogy minket személyesen megismerjen! Az órákon sokat kell beszélni, sokat kell írni egy-egy szemináriumra, viszont a hangulat családias és a cél kifejezetten az, hogy belőlünk a legtöbbet hozzák ki! Nincsenek több száz fős előadások, ahol a tanár csak beszél, mi meg csak írunk. Kaptunk egy órarendet, ebben benne van mind a 13 választható tantárgy, ezek közül lehet válogatni és két héten belül felvenni egy megadott kód alapján. Neptun vagy ETR itt nincs, ismétlem, NINCS!!! Moodle van, ahol nincs létszám limit, így stressz sem, hogy bekerülök-e vagy sem. Ott történik minden, oda kell feltölteni a beadandót, felvenni a tárgyat, gyakran a tanárok is fenn vannak, lehet velük értekezni, nagyon segítőkészek!

A campus egyébként egy XIX. századi kastélyban van, ami csak kívülről kastélyszerű, belülről egy átlagos ultramodern oktatási célú felépítmény. A könyvtár nagyon pici, és a két emeletből csak az egyiken vannak könyvek. A tananyag beszerzése még egy izgalmas feladat lesz, mert olyan könyveket kérnek, amik nincsenek meg az országban... Egyébként ma beiratkoztam a Nemzeti Könyvtárba is, ami teljes mértékben ingyenesen használható! Az órarendemet úgy alakítottam, hogy hétfőn kedden és szerdán lesz összesen 5 vagy 6 órám meg csütörtök esténként egy 120 perces franciaóra, mondjuk azért kredit nem jár (na nem mintha a többiért kapott kredit számítana...) :D A sportolási lehetőségek teljesen ingyenesek, de még nem tudom, választok-e valamit, esetleg a "Just relax" nevű órára benézek! :) A beiratkozáskor kapott nagyon menő diákigazolványunkhoz 25 euróért adtak egy matricát, amivel 6 hónapig (!) teljesen ingyen használhatjuk az ország összes tömegközlekedési eszközét! Úgyhogy nem értem a BKV-t... Van egy hét szünet novemberben és december 16-án véget ér a tanév majd ismét szünet és január 7-én kezdődik a mindössze kéthetes vizsgaidőszak. A számítógép-termekben akkora Apple monitorok vannak, hogy bele se fér az ember látóterébe. A menza viszont drága, ám itt mindenféle étel nagyon drága, mindegy, hol vagy, milyen táplálékot akarsz magadhoz venni, meg kell fizetni az árát!

Szóval egészen idáig minden nagyon jó. Néha el sem hiszem, hogy ez velem történik. Már van néhány csoporttársam, akikkel jóban vagyok, mondták is, hogy "nagyon utálnak", hogy én csak így pihenek itt egy fél évig. :) Mondtam nekik, hogy képzeljék el, majd ha megírom a blogomban, hogy fognak "szeretni" a magyar barátaim... :) Azért azt hozzá kell tennem, hogy itt tényleg folyamatosan sok munka van minden egyes tárggyal, nem lehet a vizsgaidőszakban "kampánytanulni". Így aztán igaz, hogy nagy a szabadságom, de munkám is lesz, az biztos! Attól pedig nem ijedek meg! :) A csoporttársak, a tanárok és az órák pedig egy új bejegyzésben tűnnek fel legközelebb.